Három éve a Miskolci Egyházmegyelelkipásztori tervében a következő lényeges megállapításokat tettük:

„Mindannyian Isten teremtményei vagyunk, a megkeresztelt hívek mindegyike Isten gyermeke. Ez kötelez egymás értékeinek megismerésére, egymás emberi méltóságának megbecsülésére. Senkit származása vagy etnikai hovatartozása miatt megkülönböztetés nem érhet. Kerülni kell minden olyan sértő vagy előítéletet tartalmazó szót, cselekedetet, mely az istenképiséggel ellenkezik és akadályozza egymás elfogadását.

A cigánypasztoráció – helyzetünkből adódóan – krisztusi küldetés, parancsból fakadó kötelesség (Mt 28,19). Ez olyan feladat, mely kölcsönös gazdagodással jár.

A Miskolci Egyházmegye területén a cigányság többsége hátrányos helyzetű. Egészségi állapotuk aggasztó, társadalmi beilleszkedési nehézségekkel küzdenek, melynek leküzdésében segíteni kell őket. A cigány többségű aprófalvak száma növekszik, a külső segítségnyújtás indokolt.

A cigánypasztoráció egyik fontos módja az emberi segítségnyújtás, amely fejlődésüket segíti. Szellemi-lelki segítségnyújtást tervezünk a szemléletváltás érdekében, támogatjuk a munkahelyteremtést. Képzésükben óvodától egyetemi szakkollégiumig igyekszünk részt vállalni. Az általános képzéshez a tudatos és vallásos életre nevelés is kapcsolódjon! Az egyetemi szakkollégium biztosítja a speciális felkészítést a cigányokkal való foglalkozásra, a kölcsönös együttműködés segítésére. Ennek lelki vonatkozásait kell erősíteni.

Különböző közösségeket hozzunk létre számukra, amelyek emberi méltóságukat és elfogadottságukat erősítik: például intenzív vallásismereti kurzusok, bibliaórák, énektanulás, énekkar, evangéliumi történetek dramatizált előadása, bábozás, kézműves tevékenységek, nyári tábor, családi napközi, munkaközösségek.”

Ezek persze csak szép szavak maradnának, ha nem állna mögöttük sok lelkipásztor és világi hívő elkötelezettsége. Boldog emlékű Sója Miklós, Kisfalusi János, Telenkó Miklós és más atyák jó példája, intenzív cigánypasztorációs tevékenysége ihlette a Miskolci Egyházmegye az ezredforduló utáni második évtizedben minden eddiginél intenzívebb feladatvállalásra. Több áldozatkész tisztelendő asszony és pedagógus nevét is megemlíthetnénk mindazokkal együtt, akik névtelenül segítették roma származású testvéreik felzárkózását és integrálását. A jó Isten látja szívük jó szándékát mindazon cigány testvérekével együtt, akik iskoláinkban, templomainkban, lakásotthonainkban és bárhol falvainkban-városainkban együttműködnek ebben. Ő áldja meg jó kezdeményezéseinket a jövőben is!

+ Atanáz

püspök