A rakacai közösségfejlesztési folyamatban rövid időre elakadt, majd megfogalmazódott az újrakezdés lehetősége, ezzel párhuzamosan feltárásra került néhány új közösségi tag személye. A velük való beszélgetés során megfogalmazódtak ún. szokásos elvárások, főleg a szegénység, a lehetőségek hiánya, a kilátástalanság. Emellett a közösség vezetőjében is kétségek támadtak, a mediációs folyamat során külön hangsúlyt kapott a közösség tagjaival készített interjúk közös értékelése, reflektálása. A közösség vezetőjét a reflexiók megerősítették, hogy a közösség újraépítésének van esélye. 

A közösség visszajelzései szerint a szegénység kezelésére sok adományra lenne szükség. Körbejártuk az adományozás hatásait, és azok előnyeit, hátrányait. A kölcsönösség elvét szeretnénk erősíteni a közösségfejlesztési folyamatban, így egyértelműen az aktivizáló, munkalehetőséget teremtő, csapat kohéziót erősítő fejlesztési irányokban kezdtünk el gondolkodni.

Sajópetriben a helyi tanodában dolgozókkal és a szülőkkel való kapcsolattartás és a tanodai feladatok kapcsán merültek fel leginkább feszültségek. A mediációs folyamatokban részt vevők felismerték, hogy a saját határaikat érdemes tudatosan felállítani. Például gyakran vannak olyan helyzetek, amikor a szülőket meghallgatva csupán azzal is lehet segíteni, ha nem konkrét segítséget adunk, és megoldást ajánlunk, hanem végighallgatjuk a problémát. Vagy például megjelent, hogy az állandó fáradtság érzetek oka lehet egészségügyi probléma is, gondolatok születtek arra, hogy a tanodába szervezhető egészségtudatosabb programok, hogy a roma családok több információval rendelkezzenek az egészséges életvitelről, az étkezési, sportolási, mentális programokról és lehetőségekről.

Homrogdon a Covid 19 járványhelyzetben megélt roma lakosságot kirekesztő élmények kerültek elsősorban megosztásra a mediációs támogatás során. Például a házi orvosi ellátás hiányossága kapcsán közösen keresték a megoldást, mivel a családokban sok a járványhelyzet okozta betegség, s nem mindenki kapott megfelelő ellátást.

A járványbetegségnek a közösség tagjai közül is lettek komoly betegséggel küzdő és halálos áldozatai. A folyamat során megerősítést nyert, hogy a családok kapcsolódjanak a közösség tagjaihoz, s közösen került átgondolásra, hogyan lehet az érintetteket visszavezetni az aktív életbe.

A program az EFOP-1.3.7-17-2017-00253 azonosítószámú projekt keretében valósult meg.