Az alkalom kezdetén László atya a későbbiekben visszatérő alapfogalmakat definiálta, majd rátért a történelmi adatok ismertetésére, és a főbb dátumok kiemelése mellett leginkább a görög- és római katolikus egyház kialakulását mutatta be. Elmesélte, hogy az apostoli kor egyháza a Krisztus-esemény élményéből élt, majd elkezdődött a keresztények üldözése. Az üldözöttek, a vértanúk tanúságtétele példát mutatott társaiknak (és mutat a mai embereknek is). A keresztény vallásszabadsággal fejlődésnek indult a keresztény lelkiség és kultúra is. Az 1054-es egyházszakadás nyugat és kelet közösségei között mind a mai napig meghatározza a közösségek kapcsolatát, hasonlóságaikat és különbözőségeiket (már a szakadás oka is az volt, hogy köztük a liturgiában és az egyházi fegyelemben is ellentétek alakultak ki). A nyugati tradíció a latin (vagy közismertebb nevén:) római katolikus. A keleti rítuscsaládok között a legnépesebb és talán legismertebb a bizánci hagyomány, mely megalapozta a görögkatolikus egyház alapját. A jelenlegi magyarországi görögkatolikusságot az Ungvári Unió hozta létre 1646-ban. Az alkalom végén, a történelmi eseményeken végigvezetett hasonlóságok és különbségek ismertetése után László atya lehetőséget adott a kérdésekre is, melyek közt szó esett a bálványimádás kérdéséről (ez különösen érdekes téma volt a roma közösségek életét és hagyományait figyelembe véve). 

A program az EFOP-1.3.7-17-2017-00253 azonosítószámú projekt keretében került megvalósításra.